2022. Március 8.

Vállalatvezetők figyelem: újabb áram-, és gáz áremelés várható!
Napelem, mint stratégiai előny

7 perc olvasási idő

Vállalatvezetők figyelem: újabb áram-, és gáz áremelés várható!

Nem könnyű ma cégvezetőnek lenni

Egy vállalkozás vezetőjeként számos problémával szembesülhetünk munkánk során, azonban abban vélhetően minden üzletember egyetért manapság, hogy a mostani időszak különösen nehéz. Több olyan nem várt hatással vagy helyzettel kell számolni, előre „beárazni”, ami hirtelen vált fontos tényezővé. Egy vállalatvezető optimális esetben számba veszi azon kockázati tényezőket (egyenesen egy risk management rendszert működtet), amelyek bármilyen módon negatívan érintik vagy érinthetik a versenyképességet, a működést és a jövőbeni üzletépítési kilátásokat. Tehát olyan folyamatokat is vizsgálhatunk ennek keretében, amelyek – leegyszerűsítve – közvetlenül megnövelik a kiadási oldalt. Számos elemzés olvasható a magyar és nemzetközi médiában is a vállalkozások előtt álló kihívásokról, de nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy a 2022-es és az előttünk lévő pár évet nagymértékben meg fogja határozni az energiaár, és ehhez kapcsolódóan a fenntarthatóság kérdése is. Nézzük meg ezeket közelebbről.

europai_gazar_valtozas Forrás: www.novekedes.hu

Energiakrízis

Tavaly már megismerte mindenki, hogy mi az az energiakrízis, ugyanis 2021 ősze a magas energiaárak jegyében telt. Csak kapkodtuk a fejünket a hírek hallattán, hogy egyre-másra dönti meg a földgáz ára a rekordokat és az „energiakrízis” szó beégett a közvéleménybe. Számos cikk tárgyalja az okokat, abban viszont nagy az egyetértés, hogy a magas energiaárak még sokáig velünk maradnak. A csökkenő energiaárak reményét pedig az egy hete kezdődött ukrán-orosz háború csak még inkább a távolba tolja, hiszen „az orosz gázról való leválás nem lesz könnyű és az árak tekintetében kifejezetten fájdalmas folyamat lesz, ami ráadásul még legalább jó pár évig eltarthat majd”

Mindez egy vállalat életében, különösen egy termelő vagy nagy energiafogyasztó vállalat tekintetében a hihetetlenül magas energiaszámlákban lesz tetten érhető. A MEKH egyenesen úgy fogalmaz, hogy az energia ár mozgására „már nem lehet jelzőket találni”.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy fogalmazott egy helyen, hogy „a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy az energiagazdálkodás tartósan meg fog változni, mert a hagyományos, fosszilis energiaforrások egyre drágábban és egyre korlátozottabban állnak majd rendelkezésre, amelyet más tényezők – geopolitikai feszültségek, logisztikai kockázatok és egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások – csak erősíteni fognak.”

energiakrizis_bevasarlokocsi_malacpersely_abra

Infláció

Az infláció szó hallatán sokan összerezzenhetnek, hiszen az infláció a rendszerváltás óta a magyar politikai pártok olyan tökélyére fejlesztett verbális csodafegyvere lett, amely még Luke Skywalker galaktikus csatákat eldöntő erejét is felmúlja. Most azonban sajnos úgy néz ki, hogy tényleg komoly a baj, ugyanis a háború miatt az infláció „minden forgatókönyvet felülírhat”.

A Magyar Nemzeti Bank egyenesen úgy fogalmazott, hogy állandósulhat a magas infláció, amihez alacsony gazdasági növekedés párosul. Előbbi hatása az áremelkedéseken keresztül közvetlenül érezhető lesz a vállalkozásoknak, a beszerzéstől és árképzéstől kezdve a marketingen át egészen a dolgozói juttatásokig.

Az energiakrízis és az infláció járt már kéz a kézben, legutoljára a 70-es években, sokan most is azt vizionálják, ám érdemes szem előtt tartani, hogy azóta a gazdaság még inkább nyitottabb, még inkább globalizált lett, következésképpen sérülékenyebb is. Ez a vállalkozásokra is visszahat, ugyanis olyan stratégiát kell alkotni, amely ellenállóvá teszi a cégünket.

Fenntarthatóság

A fenntarthatóság, a környezeti szempontok figyelembevétele egy olyan új trend lett a vállalatok között, amely ezúttal valószínűleg meg is erősödik, sőt a klímaváltozás miatti szabályozói lépések rá is kényszerítik a felelős gondolkodású vállalatirányítást az üzleti szereplőkre. Ennek legegyértelműbb kézzelfogható jele az EU Taxonómia rendelet, amely a pénzügyi szektort és eszközöket szabályozza annak érdekében, hogy a globális klímaváltozás elleni küzdelem valamennyi szektorban alapvető része legyen a működésnek – azaz a cél az, hogy meghonosítsa a környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységek finanszírozását, illetve azt írja le, hogy mi tekinthető zöldnek. Ez egyelőre egy uniós rendelet, amely kapcsán rengeteg munka vár a tagállamokra és a vállalatokra is, hogy mérhető eredmények szülessenek, ám azt látni kell, hogy elindult egy eddig nem létező komoly szabályozás annak érdekében, hogy fenntarthatóvá váljon a világunk.

Az EU-s szabályozás első lépése az, hogy megalkották az ún. ESG követelményrendszert, amely alapján lehetséges a vállalatokat besorolni, hogy mennyire felelnek meg a fenntarthatósági követelményeknek.

Visszakanyarodva a kiindulópontunkhoz: mi köze a fenntarthatóságnak az energiához? Nagyon is sok: a zöld átállás egyik kulcsterülete az energetika. A globális klímagáz kibocsátások majdnem 80%-a a fosszilis energiahordozóknak köszönhető, tehát a Föld megmentése azon múlik, hogy miként tudjuk kiváltani megújuló energiával a meglévő fosszilis energiákat. Ebben természetesen nagy szerepe van az üzleti szektornak, gondoljunk csak arra, mit jelentene, ha a nehézipar megújulóra tudna váltani. Ha mindehhez hozzátesszük azt, hogy egy a saját telephelyünkön lévő napelem nemcsak környezetbarát, de lényegesen olcsóbb áramot termel, mint a gáz-alapú mostani energiarendszer, akkor egyértelmű a döntés.

DIY zöld rezsicsökkentés

Európában az energiaárak gáztól, áramtól (és a tőzsdei jegyzési időszaktól) függetlenül általánosan 3-szorosára, de valahol 6-szorosára is emelkedett az éves nagykereskedelmi ár tekintetében a tavalyihoz képest. Az energiaárak megugrása mindenhol lépésre kényszerítette a politikusokat: tavaly év végén 19 EU-tagállam igyekezett a magyar rezsicsökkentéshez hasonló módszerrel mérsékelni az energiaárakat, hatósági árszabást pedig hét országban vezettek be.

A vállalatoknak szóló rezsicsökkentés korábban már felmerült, ami teljesen logikus lenne, hiszen a vállalatok adják egy gazdaság húzó erejét, tehát ha le vannak terhelve, ha nehéz vállalkozni az országban, akkor természetes, hogy gyengül az ország versenyképessége (és vonzereje) is.

Ezért ezt a vállalati rezsicsökkentést a cégek saját maguk is képesek meglépni: ahelyett, hogy arra várunk, hogy talán majd valaki segít, érdemes átgondolni, hogy vajon miként lehet csökkenteni a fosszilis energiafüggőségünket. A legkézenfekvőbb módja a saját céges napelem rendszer telepítése. Lássuk a miérteket.

optimum_solar_napelem

A NAPELEM, MINT STRATÉGIAI ELŐNY

Kedvezőbb a napelem ára

A céges napelem rendszer segítségével gyakorlatilag teljesen függetlenedni tudunk az energiaárak változásától, hiszen a saját naperőművünk elsősorban nekünk termeli az energiát, és a céges fogyasztásra van optimalizálva. Ez konkrét költségmegtakarítást jelent: amíg a zsinór áramár bőven túllépte már a 100 EUR/MWh árszintet, addig a napelemmel termelhető áramár 50 EUR/MWh körül mozog, és a mostani beszakadt eur/huf árfolyam mellett is kedvezőbb marad a megújuló által termelt áramár, mintha vásárolnánk nagykereskedőtől.
Ugyancsak kedvezőbb lehet a cég energiagazdálkodása, ha ún. ppa-konstrukcióban vásárolunk zöldáramot, hiszen itt 8-10 évre szerződünk egy olyan szolgáltatóval, aki megújuló forrásból biztosít nekünk áramot.

Megújuló energia = ESG előny

A céges napelem feltétlen előnye, hogy zöld. Azaz komoly mértékben hozzájárul a vállalat ESG-szempontoknak történő megfeleléséhez. De nemcsak a cég karbonkibocsátását csökkenti, hanem ezen túlmenően reputációs szempontokból is pozitívan hat a vállalatra, hiszen a céges kommunikáció hitelt érdemlően bizonyítottá válik, tehát az ún. greenwashing bélyegét sem kaphatjuk meg. Az, hogy zölddé válik egy vállalat konkrét gazdasági előnyöket jelent, éppen ezért egy nagy energiafogyasztó megújulóra történő átállása a konkrét gazdasági előnyök mellett hosszútávú versenyelőnyöket biztosít.

esg_kocka

Zöldfinanszírozás

A napelem másik előnye, hogy a fentebb említett EU taxonómia és az ESG nyomán a vállalati banki hitelpiac és finanszírozás is bezöldül. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan terelik a cégeket abba az irányba, ahol egy hitelt kedvezőbb feltételek mellett folyósítanak, ha annak bizonyítottan zöld céljai vannak. Egy céges napelem rendszerre felvehető beruházási hitel tökéletesen megfelel ennek a feltételnek, ezért még ha egy nagyfogyasztó számára nem kis lépést is jelent egy saját naperőmű létesítése, a beruházás megtérülése kedvezőbb tud lenni egy zöld-átállást támogató környezetben. Mindezek mellett látható, hogy nem kell sokat várni a céges napelem pályázatok korára sem.

Az első fecskék

Már az energiaválság és az ESG berobbanása előtt is voltak olyan vállalatok, akik a saját napelemes rendszer mellett döntöttek. Az ő példájuk hitelesen és meggyőzően mutatja azt, hogy Magyarországon is létezik olyan előremenekülő innovatív üzleti stratégia, ami által jelenős előnyöket biztosít magának egy cég. Egy napelemes beruházási döntés évtizedekre szól, ami azt is jelenti, hogy egy ma még jelentős kockázatként azonosított tényező komoly versenyelőnyt és hosszútávú fejlődési lehetőség kiaknázására használható építőkockát biztosít.


A következő cikkeinkben a fenti gondolatmenet egyes részeit fogjuk kibontani: ennek keretében a folytatásban kifejtjük, hogy mi is az a hárombetűs szó, az ESG, amivel lépten-nyomon találkozhatnak a vállalatvezetők: mit és miért fontos róla tudni? Kötelező vagy önkéntes az ESG-szempontok figyelembevétele? Csak a nagyokra vonatkozik vagy a kkv-kra is? Egy újabb lufi vagy ezúttal tényleg komoly dologról van szó, ha a vállalatok fenntarthatósági vállalásairól beszélünk?
Hamarosan minden kiderül.